• <dd id="l6cik"><pre id="l6cik"></pre></dd>

      1. <dd id="l6cik"><pre id="l6cik"></pre></dd>
          <th id="l6cik"></th>
          
          <dd id="l6cik"></dd>
            <tbody id="l6cik"></tbody>
            <span id="l6cik"></span>
            hero
            Hermann Irén,?Fábián Judit 2022. augusztus 25. 07:30
            ?Az újságírói munkának nyilván vannak nehézségei, ez ki is derül ebb?l a filmb?l”
            Az újságírás és a szerkeszt?ségi munka hátterér?l forgatott filmet a 24.hu videós csapata. A W?rkfilm ígérete szerint a választási id?szakra való felkészülés izgalmába, és az újságírók d?ntéshelyzetekkel teli életébe enged betekintést. Szigeti Péter lapigazgatót, és Dékány László szerkeszt?-vágót kérdeztük arról, milyen k?rülmények k?z?tt készült el a film, és mennyire nehéz ma egy újságíró dolga.

            A W?rkfilm tulajdonképpen azt mutatja meg, hogyan lehetetleníti el az újságírói munkát egyre inkább a politika és a k?zhangulat. Voltak a néz? számára esetleg nem egyértelm? jogi k?rülmények a filmkészítés során, amelyek befolyásolták, hogyan készíthettek err?l a folyamatról filmet?

            Szigeti Péter: Ez a film nem arról szól, hogy hogyan lehetetlenül el az újságírói munka. A mi szándékaink szerint ez a film arról szól, hogy hogyan dolgozunk, a 24.hu hogyan végzi a munkáját. Az, hogy ez reflektál arra a valóságra, amiben élünk, és amiben végezzük a munkánkat, ez teljesen természetes. A W?rkfilm pont annak megmutatásáról szól, a szakma minden nehézségével, szépségével, problémájával, és lehet?ségével együtt, hogyan dolgozunk mi. Az idea m?g?tte az volt, hogy megmutassuk egy szakma, vagy annak részletinek m?k?dését a mi saját eszk?zeinkkel, és legyen valamifajta meta-léte annak a munkának, amit egyébként is végzünk.?

            Dékány László: Az újságírói munkának nyilván vannak nehézségei, ez ki is derül ebb?l a filmb?l. De én is úgy gondolom, a filmben pont azt tudtuk megmutatni, hogy az általunk kiválasztott és fontosnak tartott hat Csatatér-k?rzetb?l, azért négy képvisel?jel?lti interjút el tudtunk készíteni. Tehát nem lehetetlenedik el teljesen az újságírás, de nem k?nny? pálya.

            Hangsúlyos része a filmnek, amikor a Partizánnal való együttm?k?dés során k?vetitek, ahogy Gulyás Márton telefonon próbál rábírni kül?nb?z? politikusokat, hogy vegyenek részt a választás el?tti vitában. Ennek ellenére a filmben sem magát a párbeszédet nem mutatjátok meg, sem azt, hogy kivel, kikkel beszél a m?sorvezet?. Szerepet játszott ebben a d?ntésben, hogy tartottatok az esetleges k?vetkezményekt?l?

            DL: Igazából próbáltunk nagyon korrektek lenni ezekkel az emberekkel. Azt gondolom, mi azért végs? soron mégiscsak abban vagyunk érdekeltek, hogy ezek az interjúk, ezek a beszélgetések létrej?jjenek. Lehet, hogy mondjuk valaki nem vállal el egy vitát a Partizánban, de egyébként hajlandó lenne adni egy interjút a 24.hu számára.?

            így tartottuk fairnek az eljárást, igazából nem a személyük volt a lényeg. A kifogások voltak érdekesek: kinek vannak félelmei, ki mivel hárítja el a felkérést, hányan nem veszik fel a telefont, hányan veszik fel, hányan válaszolnak, de aztán hányan utasítják el. Azt gondolom, ha egy ilyen felkérést valaki elutasít, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy mi egyébként más témában, más megkeresés kapcsán ne tudnánk vele dolgozni. Viszont, ha ezt felvesszük és be is mutatjuk, akkor az már lehet, hogy egy más tárgyalási alap lenne.

            SZP: Mindig minden újságírói, szerkeszt?i d?ntésünket a jogi és etikai k?rülmények megfontolásával és állandó mérlegelésével hozzuk meg. Ezeket nagyon nehéz így egyenként megvizsgálni, ahogy magában a filmben is elhangzik - Pet? Péter [a 24.hu f?szerkeszt?je – a szerk.] mondja el - ez a munka állandó, folyamatos mérlegeléssel jár. Nyilván ezért is maradt benne a felvétel, megtehettük volna, hogy az egészet nem mutatjuk meg semmilyen formában. Azért mutattuk meg, hogy érzékeltessük, meg kell hozni ilyen típusú szerkeszt?i d?ntéseket.?

            Azt gondolom, hogy teljesen más dolog az, hogy valaki nyilatkozik egy újságnak, és más dolog az, hogy egy éles politikai szituációban egy nyilvános politikai vitán, egy másik párt politikusával részt vesz. Nem a mi dolgunk, hogy az utóbbiban bármilyen módon állást foglaljunk. Mi újságot csinálunk, médiát csinálunk, és azon belül próbálunk a médiára vonatkozó jogszabályok és etikai szabályok szerint is korrektül, helyesen viselkedni, és ez rengeteg d?ntést igényel. és persze van olyan is, amikor rosszul d?ntünk.

            Szigeti Péter

            A filmben sok olyan helyzet van, amikor nincs kimondottan interjúszituáció, a szerepl?k nincsenek tájékoztatva arról, hogy film forog. Amikor eld?nt?ttétek, hogy lesz egy ilyen film, akkor hogyan, mi alapján mérlegeltétek, hogy milyen videós anyagokat lehet használni a filmben, és ami az, amit nem?

            SZP: Sokkal t?bbet forgattunk természetesen, mint amennyi anyagot felhasználtunk. Voltak olyan részek, ahol el?re tudta a riportalany, hogy ez egy dokumentumfilm része lesz, és voltak olyanok, ahol nem tudta, hanem utólag szereztünk be engedélyeket hozzá. Azt gondolom, hogy egy dokumentumfilm készítésekor ez teljesen korrekt hozzáállás: ami szerepel az elkészült anyagban, ott mindenhol engedélyeztettük a megszólalókkal, vagy pedig olyanná tettük az anyagot, hogy jogszer? legyen.?

            Mennyire készültetek tudatosan a forgatásra? Volt egy pillanat, hogy azt mondtátok, hogy akkor elkezdünk innent?l forgatni, vagy menet k?zben alakult így?

            SZP: El?bb született meg a d?ntés, ez el is hangzik a filmben, hogy k?rülbelül fél évvel korábban, tehát november k?rnyékén kezdtünk el készülni magára a választásra. A legels? meetingen, amikor el?sz?r leültünk és elkezdtünk beszélni arról, hogy hányan is látunk ennek neki, akkor már tudtuk, hogy ezt a folyamatot végig akarjuk kísérni. Egyébként az egész m?g?tt az az elképzelés volt, azt láttuk, hogy kül?nb?z? streaming szolgáltatóknál, mennyire mennek ezek a behind the scene típusú t?rténetek. Ilyet Magyarországon err?l a szakmáról, tudomásom szerint nem csináltak még, így azt gondoltuk, próbáljunk meg mi is csinálni valamilyet. Hogyha úgyis ott vagyunk nagyon sok kamerával, akkor miért ne? Miért ne próbálhatnánk meg egy ilyet csinálni??

            Természetesen, mint minden ilyen vállalkozásnál, azt gondolom, el?sz?r messze-messze alulbecsültük azt a munkát, amit egy ilyen projektbe bele kell tenni. Azt gondoltuk, hogy majd lerakjuk a kamerát, és m?k?dni fog. A francokat, ez nem így van. K?zben derült ki, hogy ez egy sokkal nagyobb munka, mint amit mi kicsit naivan elképzeltünk, magunknak. így alkalmazkodni kellett ehhez a felismeréshez stábbal, technikailag, mindenféle módon.?

            Az ?tlet viszont abszolút tudatos volt. úgy mentünk be abba a szobába az err?l szóló megbeszélésre, hogy tudtuk, hogy ennek a vége egy film lesz. Amikor a Partizánt megkerestük, az els? pillanatban tájékoztattuk ?ket, tehát ez végig egy tudatos t?rténet volt.

            DK: Tavaly nyáron kezdtünk el beszélni arról, hogy akarunk csinálni egy filmet a szerkeszt?ségr?l. érkeztek szeptemberben új kollégák, ezt már filmre is vettük, aztán nyilván nem feltétlenül kerültek be ezek az anyagok a W?rkfilmbe, mert k?zben kialakult, hogy konkrétan a választás és a Partizános együttm?k?dés lesz az íve filmnek, amin keresztül a legjobban be tudjuk mutatni a politikai k?zéleti újságíróknak a munkáját.?

            SZP: Nyilvánvalóan - mondjuk ki, ne féljünk ett?l a szótól - természetesen ez ?n-PR is. Azért csináltuk, hogy mutassunk valamit magunkról, amit aztán akár B2B-ben, akár a nagyk?z?nség felé tudunk használni. Ez részben egy márkaépítési eszk?z, amellett, hogy reményeink szerint érdekes tartalom is.

            Tudtuk, hogy akarunk csinálni valamit kamerával magunkról, és aztán lassan eljutottunk oda, hogy akkor ez a választási felkészülésünkr?l szóljon. Amikor bementünk november elején abba a szobába, akkor már pontosan tudtuk, hogy ezt. Azt még nem tudtuk, hogy ez egész pontosan, hogy fog f?lépülni, de azt tudtuk, hogy azokat az anyagokat, amiket ott használunk, azokat mi biztos, hogy használni fogjuk, mert valamilyen módon egy id?rendre épül? narratívát fogunk kialakítani ezzel kapcsolatban, aminek az eleje az a nap, és a vége az meg valahol április 3-a, 4-e k?rnyékén fog megt?rténni.?

            DL: Egyébként maga az id?vonal is megjelenik a filmben is. Az, hogy mi vidékre lemenve, Csatatér néven fogunk riportokat készíteni és k?rzeteket feldolgozni, azt hamarabb tudtuk, mint azt, hogy a Partizánnal fogunk majd egy k?z?s választási m?sorfolyamot készíteni.

            SZP: Azt is fontos szerintem tudni, hogy azt gondoltuk, amikor ez elindult, hogy a mi választási tevékenységünk nagyjából úgy fog kinézni, mint ahogy a korábbi választások alatt. Akkor még nem volt szó a Partizános dologról, az induláshoz képest két hónappal kés?bb született nagyjából az ?tlet. Azt gondoltuk, hogy egy általunk már bejárt és ismert utat fogunk r?gzíteni, amir?l nagyjából tudjuk, hogy mik lesznek a f? állomásai. Lesz Csatatér, megyünk ?t-hat k?rzetbe, lesz eredménymegjelenít?nk az oldalon, lesz él?zés, és a választás napján ott leszünk az eredményk?zl?k?n. Szóval, kb. amit általában szoktak az újságok ilyenkor csinálni. K?zben telt ez meg extra tartalommal, hogy j?tt a Partizános együttm?k?dés ?tlete függetlenül a filmt?l, és akkor már egyértelm? volt, hogy ha már van ez a film, akkor természetesen ennek is részének kell lennie, de hogyha nincs az együttm?k?dés, akkor is elkészült volna maga a film. Csak akkor egy kicsit máshogy nézett volna ki, de hát a film nem a Partizánról és nem a Partizános m?k?désér?l szól.

            M?faját tekintve útt?r? a W?rkfilm. Ha a tapasztalatok utána most újra nekiállnátok filmet forgatni a szerkeszt?ségi munkáról, mi az, amit most már másképp csinálnátok??

            DL: Biztos vagyok benne, hogy rengeteg dolgot másképp csinálnánk. Egyébként szerintem a címe, hogy W?rkfilm, talán jól leírja ezt a projektet. Fázok is a dokumentumfilm kifejezést?l. Ez tényleg egy munka mellett készül? dolog volt, és nagyon fontos volt a munkafolyamatok bemutatásánál, hogy a jelenlétünk ne befolyásolja, és ne hátráltassa az újságírók munkáját. Az a filmben is elhangzik, hogy az utcai riportok készítésénél vidéken nem feltétlenül szeretik azt, hogyha kamerát látnak, még azt sem, hogyha lefotózzák ?ket. Mindig az volt a legfontosabb, hogy készülj?n el az az anyag, amiért odamegyünk, ez után j?tt az, hogy egyetlen egy ember, egy kamerával, egy mikrofonnal mit tud még elkapni ezekb?l a t?rténetekb?l. Nyilván emiatt rengeteg technikai korlát volt, természetesen meg lehetett volna ezt a filmet csinálni rengeteg szempontból másképpen is. Majd ha a k?vetkez?t csináljuk, akkor lehet, hogy egy nagyobb ?tletelés fogja megel?zni a forgatást.?

            Dékány László

            A k?zéleti fókusz miatt nem foglalkoztunk mondjuk a tudomány rovatunk m?k?désével, ami a Covid után szintén nagyon izgalmas id?szakon van túl, az is megért volna egy kül?n filmet. De bemutathattuk volna azt is, hogy milyen szempontok szerint szerkesztjük a f?oldalunkat, vagy hogyan kezeljük a k?z?sségi médiát.?

            Ezek szerintem azért releváns kérdések, mert nekünk ezeket a kérdéseket tényleg felteszik. én nem olyan régóta vagyok videós újságíró, legalábbis ilyen komoly lapnál, és az ismer?s?k tényleg megkérdezik, hogy miért err?l írtatok? Miért így kell címet adni? Mit csinálsz már megint a hétvégéden?

            SZP: én egy másik dimenziót mondanék. Biztosan sok mindent másképp csinálnánk, de szerintem az nagyon fontos, hogy biztos, hogy csinálnánk valamit, és fogunk is csinálni. Iszonyú fontos szerintem egy ilyen szervezetnél, egy napi darálásra épít? hírszerkeszt?ségnél, hogy csináljunk más dolgokat is a normál munkát mellett akkor is, hogyha ez megterhel?, sok energia. Legyenek projektek, néha akár ??ncélúan” is, nem feltétlenül k?zvetlen üzleti haszonnal, mert egyszer?en kell a kreativitás, a munkamorálnak és a lelkesedés meg?rzéséhez, hogy lehessen mást is csinálni.

            Ez egy durva gyár, amiben mi dolgozunk. Az év 365 napján darálás zajlik, és iszonyú jót tesz a k?z?sségnek, hogy vannak ilyen projektek. Tehát azt nagyon fontos érteni, hogy hiába szólt ez a választásról, és hiába van egy eleje, meg egy vége, annak a munkának, amit mi végzünk, nincs eleje meg vége. Ez a legborzasztóbb benne, és ez a legszebb is. De hogy ez az, ami a legjobban terheli az embereket, és t?k fontos dolog. Ezért csináltuk pár évvel ezel?tt az Ady 100 cím? sorozatot is, és ezért csináltuk most a W?rkfilmet, és ezért fogunk hasonló dolgokat csinálni a j?v?ben is, amik formailag alighanem teljesen mások lesznek majd, de szellemiségükben hasonlóak. Reményeink szerint persze mindemellett nyilván jót tesznek a márkának is.?

            Mi a W?rkfilm?

            A W?rkfilm az újságírók életét szerkeszt?ségi tárgyalókban való ?tleteléseken, vidéki kistelepülések interjúalany-vadászatain, választási m?sorok háttérmunkáján keresztül mutatja be, mik?zben Pet? Péter f?szerkeszt?t és a k?zélet rovat munkatársait kérdezi arról, hogyan lehet hitelesen és jól dolgozni egy olyan országban, ahol a ?függetlenobjektív” szitokszónak számít.

            2022-ben, a k?zéletben jártas emberek számára szinte elképzelhetetlennek hat, hogy volt id?, amikor Rogán Antal hetente ült ?ssze a sajtóval, ahol a kérdezés lehet?sége még nem kiváltságnak, hanem magától értet?d?nek számított.?

            A W?rkfilmben arról a folyamatról mesélnek tapasztalt, hosszú éve a szakmában dolgozó újságírók, hogy a rendszerváltást k?vet? aranykorszak után, hogyan változott meg a sajtó helyzetet a 2000-es évek óta, de kül?n?sen 2010 után.?

            A dokumentumfilm rámutat, hogy a politika újságíró-ellenes attit?dje, a kormány párbeszédet elutasító, k?zpontosított kommunikációs stratégiája nem csak a masszív féknyúzozás és az újságírók túráztatása miatt probléma, hanem azért is, mert széles t?megeket hallgattat el. A W?rkfilm bemutatja az újságírókkal szemben kialakult bizalmatlanság és félelem általános jelenségét.?

            Az utcán megszólított emberek a retorzióktól tartva akkor is elzárkóznak a k?zéleti témákban való állásfoglalástól, ha amúgy szeretik és olvassák az adott lapot, a kamerától való félelem, pedig annyira látványos, hogy egy fényképez?gép, vagy telefon sok esetben agresszív fellépést vált ki a megélhetését vagy családját félt? emberekb?l.?

            A 24.hu stábja fél évig k?vette saját újságíróit, akik az országgy?lési választás napjára készültek. Ek?zben láthatunk f?szerkeszt?i kirohanást, elvesztett sajtópert, némi ?nreflexiót és részleteket a Partizánnal k?z?s választási m?sor létrehozásából is.?

            Fotók: Kiss Viktor

            earn it app,qantas earn status credits,student earn cash,earn 80000 per month